Szent István Király Szimfonikus Zenekar Az első negyven év

"Diákjaim (néhány volt diákom is köztük van, akik jelenleg már a Zeneakadémia növendékei, de zenekarunkkal továbbra is fenntartják kapcsolatukat) - mondja a tanár-karmester - talán mégis arra a legbüszkébbek, amivel legutóbb a művelődési miniszter kifejezte elismerését: Zebegényben szép üdülőhöz juttatta a zenekart, és ezzel alapot biztosított szép tervünk megvalósításához . . . Az elmúlt hetekben a diákok társadalmi munkával rendbehozták az üdülő céljaira kapott épületet.
A diákzenekar üdülőháza különben máris fontos kultúrmissziót teljesít. Falai között megkezdte működését az első zebegényi zeneiskola, amelynek már 15 növendéke van. A zebegényi gyerekeket a gimnáziumi zenekar szaktanárképzős tagjai tanítják a zenei szaktárgyakra." (Bakos Erzsébet, Zsiga Éva, Vincze István, Dobák Géza, Vadász Antal, Csetényi Gyula - a szerk.)
/Pest Megyei Hírlap, 1959. október 21. Magyar László/

"Ide kell írnom Vilics Ernő történetét. Ezelőtt két esztendővel gyermekparalízise volt, bénulás . . . És Ernő gégéjében egy rész megbénult. Nehezen beszélt és nyelni is alig tudott. Akkor hallotta meg a kürtszót, és neki is nagy kedve támadt rá . . . Az orvosok tanácstalanok voltak, de kérésére azt mondták, próbálja meg, hátha használ a kürt. Valóban így lett. A kürtfújás dolgoztatta a gégét, és tornáztatta a bénult részeket. Ma már szívesen elfúj egy dalt kedves kürtjén."
/Pajtás, 1961. március 1. Joó Katalin/

"Ekkorra az együttes már két hivatalos dicséretet kapott a művelődési minisztertől, de nem kevésbé jelentős, vagy talán még többet mond az a levél, amelyet nemrég N. Anoszovtól, a világhírű szovjet karmestertől kapott az I. István Gimnázium zenekara. A kiváló szovjet muzsikus szintén végighallgatta a zenekar egyik hangversenyét és Moszkvából küldött levelében mondott köszönetet azért a művészi élményért, amelyben része volt."
/Pest Megyei Hírlap, 1959. október 21. Magyar László/

"A művészi zene gyakorlása kifejlesztette a gyerekekben a minőségérzést. De egyáltalán nem koravén felnőttek - igazi diákok. A háromhetes nyári táborozásokon nemcsak Beethoven vagy Mozart műveit gyakorolják spontán szorgalommal, de szeretik a jóízű diákcsínyeket, ugratásokat is. Egy-egy tilosban történt alma vagy dinnye "beszerzésénak" derűs izgalmaira év közben, az iskolapadokban is emlékeznek. Egyszóval igazi gyerekek, tele életerővel és kedvvel, csak éppen másképpen viszonyulnak az élet komoly feladataihoz."
/Népszabadság, 1961. március 31./

Vissza