Szent István Király Szimfonikus Zenekar Az első negyven év

Folytassuk a Tanár Úr gondolatmenetét:
- A zenekar munkája egyre komolyabbra fordult. Amatőr együttes lévén, amelynek tagjai gimnáziumi növendékek voltak, egyáltalán nem volt mindegy, hogy milyen együttműködés alakul ki az iskola vezetőségével. Óriási előnyt jelentett számunkra, hogy 1956-ban az iskola élére dr Konorót Gyula került. Benne valódi segítőtársra és megértő muzsikusra találtam. Ő maga is beült a hegedűszólamba - belülről látta a zenekar világát. Megértő volt és minden területen készséges. Az, hogy a tantestület tagjai felmérték a szervezés mindennapjaival járó terheket, mindenekelőtt az igazgató hozzáállását tükrözte. Az együttműködés hosszú évei alatt ez azt jelentette, hogy továbbra is a valódi tennivalókra tudtam fordítani a figyelmet, nem kellett minduntalan kiharcolni kéréseim teljesítését. Dr. Konorót igazgató tudta, hogy mit miért szeretnék és kérek. Megértette a feladatokkal járó gondokat is. Egy dologban azonban nem tett engedményt - ez a zenekar tagjainak tanulmányi eredménye volt - szerencsére ebben is egyetértettünk. Persze a diákok között mindig akadt, akit az órákról való távolmaradás lehetősége ragadott meg - de az ilyen esetek nem kerülték el a figyelmünket. A zenekarosok szinte mind a jó tanulók között voltak - ha nem így állt a helyzet, akkor szégyenszemre az illető búcsúzhatott a zenekari tagságtól. Kevés ilyen eset fordult elő.
Az igazgatói segítség nagyon is elkelt a nyári táborok megszervezése és lebonyolítása terén is. A táborozás vált ugyanis a zenekar fejlődésének harmadik, fontosságát tekintve nem kisebb súlyú tényezőjévé.
Az első tábor megrendezésére a zenekar fennállásának harmadik évében került sor. Ahogy a szakmai fejlődés egyre magasabb fokára jutottunk, éreztem, hogy az évközi munka mellett további gyakorlási lehetőségre van szükség. Arra azonban magam sem gondoltam, hogy ez a megoldás ilyen döbbenetes fejlődést fog jelenteni. Az eredmény mind közösségformáló, mind pedig zenei teljesítménynövelő hatásával minden elképzelésemet felülmúlta.
/interjú, a szerk. 1994/

Vissza